Blog
Afgán hangszer – a rabab
A rabab egy ősi, afganisztáni eredetű, lant-szerű hangszer, mely több kultúrában is fontos szerepet játszik. Hosszú nyakú lantrokonai már az ókorban is megjelentek Mezopotámiában és Egyiptomban.
A rabab egy lant szerű, Közép-Afganisztánból származó hangszer. A rabab főleg a következő klasszikus zenék hangszere: pashto, tadzsik, török, kashmír, azerbjdzsán és iráni kurd. A rabab Afghanisztán két nemzeti hangszeréből az egyik.
A rabab egyetlen eperfa törzsből kifaragott alsó részét kecskebőr membrán fedi. 3 dallam húrja van, 2-3 ritmus húrja és a maradék 15 húr rezonánsként működik.
A rabab igazoltan a VII. századból származik. Régi perzsa könyvekben szerepel, és sok szufi költő említi a verseiben. Úgy tartják, a szikhizmusban használt első hangszer a rabab. Ghai Mardanahasználta. Amikor Mardana Guru Nanak első tanítványa lett, a rabab a pandzsabi himnusz alapvető hangszere lett. Az indiai zenében használt sarod az afgán rabab „leszármazottja”.
A tambura hangszertípus történeti áttekintése
Korai időszak:
A lantok morfológiai jellemzője, hogy rezgőtestük és húrokkal ellátott nyakuk van és a húrok a rezgőtest végétől indulva végigfutnak a nyakon. A lantok két fő csoportosítási módja szerint a hangszertest alakja vagy a hangszertest és a hangszernyak egymáshoz viszonyított aránya alapján tesznek különbséget. Ez utóbbi elterjedt rendszerezés alapján megkülönböztethetünk rövid és hosszú nyakú lantokat. A hosszú nyakú lanttípus legkorábbi ábrázolása egy az Akkád-időszakból (Kr.e. 2350-2170) fennmaradt hengerpecsétről ismert.
1 Az óbabiloni időszakból (Kr.e.1950-1530) már több terrakotta figura és dombormű maradt fenn, amelyeken hosszú nyakú lantok láthatóak, amelyek közül talán a legismertebb a Háfági városából előkerült relief, ahol egy kutya és egy disznó társaságában ülő alak játszik egy hosszú nyakú lanton.
2. A hosszú nyakú lantok a kasszita időszak (Kr.e. 1530-1160) terrakottáiról szintén ismertek.
3. A hosszú nyakú lantok az ókori Egyiptomban, legkorábban csak a XV-XVII. dinasztia
időszakában (Kr.e.1730-1580) időszakban jelennek meg.
4. Ez az időszak az északnyugati irányból érkező hükszoszok uralmának a korszaka. A kasszita hosszú nyakú lantábrázolások bár időben későbbiek (Kr.e. 14. század) de morfológiailag hasonló felépítésűek, mint az XVIII. dinasztia 1520-1440 körüli időszak hosszú nyakú lantjai, ezért a hosszú nyakú lantok feltételezhetően babiloni eredetű jövevény hangszerek az ókori Egyiptomban.
(A teljes írás itt olvasható el!)
Forrás: Diana oriental dance, Brauer-Benke József
